32. Fejezet~ Ha felborul a játékszabály

Niall:

   A napsugarak már magasan jártak az égen, és a redőny rései között beszivárogtak a szobába amikor felébredtem. Heather békésen szuszogott mellettem, szőke fürtjei aranyos fényben játszottak. Olyan ártatlan volt így álmában, mint egy kisgyermek, mint egy földre szállt angyal. Kezdtem elhinni, hogy annyi sok évnyi keresés, kutatás, csalódások után végre én is megtaláltam a királykisasszonyomat, akinek én lehetek a szőke hercege.

 Nem sokkal később egy sms-em érekezett Dáriától:

 Jó reggelt Niall! Ma délután nyílik meg a legújabb londani bolt, és Maddie-vel nagyon örülnénk ha Heather is velünk tartana, hogy felfedezzük. Úgyhogy elrabolnánk egy órácskára. Xxx Ria

 Bevallom nem repestem a gondolattól, hogy kevesebb időt tölthetek Heather-rel, viszont nagyon örültem neki, hogy Ria ilyen aranyos vele és, hogy jól kijönnek. Kénytelen voltam tehát beleegyezni az ajánlatában, hiszen Heathernek is tetszett az ötlet, amikor megmutattam neki az üzenetet.

  Délután tehát egyedül maradtam otthon, és volt egy kis időm, hogy összeszedjem magam az esti randinkra. Már éppen indultam, hogy letusoljak, amikor csöngettek az ajtómon.

-Zayn! Hát te meg mi járatban vagy? De jó, hogy látlak.

- Csak gondoltam át ugrom hozzád egy kicsit.

-Többiek merre járnak?-kérdeztem, miközben beinvitáltam és leheveredtünk a kanapéra.

-Ria és Maddie ugyebár Heather-rel shoppingolnak, Harry, Abbie és Liam pedig úton vannak Doncaster felé, nemrég indultak el kocsival. Haza akarják hozni Louist.

-Jaj, olyan pocsék ez a helyzet. Sajnálom Harry-t és Abbie-t is, de legfőképpen Louis-t, borzalmas lehet neki. Nagyon remélem, hogy megoldódik minden, és olyan lesz mint régen.

-Szörnyű lenne, ha ez befolyásolná a barátságunkat.

-Szerencsés amikor két embernek sikerül úgy egymásra találnia, hogy közben nincs ott az a harmadik, aki beárnyékolja a szerelmüket. Szerencsés vagy te is Dáriával, ő nagyon különleges és aranyos lány. És kezdem érezni, hogy az én szerencsémnek is eljött az ideje.

-Niall, figyelj...Én azért is jöttem, hogy erről beszéljek veled. Tudod, hogy nagyon fontos vagy nekem, és nem szeretném látni, hogy egy lány miatt szenvedj, vagy túlságosan beleéld magad valami olyasmibe, amiben később csalódni fogsz és kiábrándulsz. Nem szeretném, hogy összetörjön a szived.

-Haver, nagyon aranyos tőled, hogy így aggódsz értem, de nem kell engem félteni, Heather más mint a többiek.

-Azt el sem tudod képzelni mennyire...-és akkor belekezdett az egész hosszú történetben, elmesélt mindent amit a lányoktól hallott, hogy milyen fenyegtő üzenetekkel gyanúsítják Heathert, és hogy attól tartanak engem csak kihasznál, és hátsószándékkal férkőzött csak a bizalmamban. Összezavarodtam, egyszerűen nem tudtam mit gondoljak, az eszemnek higgyek, vagy a szivemnek. 

 A szívem azt dübörögte, hogy ez mind nem lehet igaz, biztosan egy nagy félreértés az egész, Heather szeret engem és én is őt, de az eszem azt súgta hallgatnom kéne Zayn bátyói védelmezésére, és futva menekülni attól a lánytól, aki valószínűleg végig csak becsapott.

-Gondolj csak bele, milyen hirtelen csöppent újra bele az életedben. Évek teltek el, hogy nem láttad, most pedig hirtelenjében itt lakik nálad a lakásodban.

-Szóval nem hiszed, hogy valakinek fontos vagyok és velem akar lenni? Nem hiszed, hogy a szerelem engem is megtalálhat?

-Tudod, hogy nem erről van szó. Csak mindannyian szeretnék utána járni ennek az egész históriának. Én lennék a legboldogabb, ha kiderülne, hogy nincsen így. A lányok mindjárt végeznek a vásárlással,én elmegyek, mire Heather visszaér. Az lenne a legjobb, ha ti ketten tudnátok ezt megbeszélni. Bármi van hívj.-ölelt meg, és bármennyire is mérges lettem mindattól amit az elmúlt percekben hallottam, hálás voltam Zayn-nek, hogy magára vállalta a hírnök szerepét.

 Régen voltam ennyire kiborult állapotban, mint miközben Heathert vártam. Az egész hűtő tartalmát kipakoltam, megettem három szendvicset, két rántotthúst, joghurtot és csokit, közben végig azon kattogott az agyam, hogy mégis mit mondjak neki. Hogy kérdezzek rá? Esetleg gyanúsítsam meg azonnal, vagy tegyek úgy, mintha nem tudnék semmiről? Egyrészről féltem az igazságtól, rettegtem attól, hogy bekövetkezik a srácok jóslata, és megint elvesztek egy embert, akit ráadásul félre ismertem.

-Hahóó Niall megjöttem!-hallottam meg végül félórával később a hangját a bejárati ajtó felől.-Alig bírom el a szatyraimat, annyi mindent vásároltunk! Imádom ezt a helyet. Ráadásul Maddie is nagyon aranyos volt, kezdem megkedvelni mindkettejüket.

 Amikor elém állt és belenéztem a nagy barna szemeibe, nem tudtam neki hazudni, nem tudtam elkezdeni kedvesen csevegni a napjáról, meg Riáékról, meg az új cuccairól, nem tudtam másra gondolni, csak Zayn szavai visszhangzottak a fejembe. 

-Heather kérlek légy őszínte velem! Valóban véletlenül futottunk össze akkor aznap Berlinbe? Valóban csak véletlen volt, hogy újra találkoztunk? Valóban csak puszta  véletlen,hogy beléptél az életembe, itt vagy velem most Londonba?

-Miről beszélsz? Hát mégis mi más lett volna?-nevetett szórakozottan, nem láttam az arcán, hogy jócskán meglepte a kérdésem. 

-Tőled szeretném hallani ezt az egész történetet, hogy mi közöd van Danielle-hez, hogy mit kerestél a berlini étterembe, hogy mit akarsz a lányoktól. Ne hazudj a szemembe.

 Nem felelt semmit, én pedig kezdtem elveszíteni az uralmat az érzelmeim felett, a kezem remegni kezdett.

-Mond meg őszíntén te igazából gondoltad ami kettőnk között történik?-szegeztem neki, de ő csak lesütötte a szemét a földre, és mintha egy aprócska könnycsepp csordult le volna az arcán, de lehet hogy csak a fény csalt.-Az lesz a legjobb, ha most elmész.

-Niall ne! Várj..

-Ha annyival sem tisztelsz meg, hogy elmondod az igazságot, akkor azt hiszem nincs miről beszélnünk. Egyedül szeretnék lenni.

-Hát jólvan, igazad van, nem tehetem meg ezt veled. Elmondom a teljes igazságot.-kezdte és nem tudtam, mire számítsak.-Egy spanyoltanfolyamra jártam Danielle-el, ott lettünk nagyon jóba, mindent megbeszéltünk, igazi barátnők lettünk. Amikor nyilvánosságra került pár nappal a Liam-el való szakításuk után a kép, amin majdnem meztelenül smárol egy csajjal, Danielle teljesen kiborult és összetört. Egyrészt rájött, mennyire is hiányzik neki valójában Liam, másrészt nem bírta elviselni, hogy minden pletyka róla szól, és szembesülnie kellett azzal, hogy Liam ilyen gyorsan túl lépett rajta. Fűnek, fának elmondta Maddie-t és gyűlölete csak nőttön nőtt, amikor meglátta, hogy tényleg együtt vannak, ráadásul a két hülye barátnője is randizik Zayn-nel és Harry-vel. Buta, szerencsés libáknak tartottuk mindegyiket, hiszen nekem sem voltak szimpatikusak ezek a semmiből hirtelen a hírnévbe csöppent lányok. Ekkor jutott az eszünkbe a terv, hiszen elmondtam Danielle-nek, hogy mi ketten régen egy iskolába jártunk. Elhatároztuk, hogy a közeledbe férkőzöm, ezáltal Dáriáék közelébe is, és Danielle hátsó segítségével pokollá tesszük a mindennapjaikat és végül elérjük, hogy ő újból összejöhessen Liam-el, és ők pedig mindhárman haza utazzanak kicsi kis országukba és örökre békén hagyjanak titeket.

-Tehát én mindvégig csak egy bábu voltam a szörnyű társasjátékotokban.-nyögtem ki a szavakat, és úgy éreztem a mellkasom kiszakad a helyéről, alig kaptam levegőt.

-De egy valamit nem kalkuláltam bele a játékba, ami az egész szabályt felborította. Nem számítottam arra, hogy beléd szeretek...

-