Dária:
Amikor végre befejeződött a munkaidőnk és Abbie is visszaérkezett a repülőtérről, sikeresen pontot rakva a Sáris dráma végére, volt még pár órám a tesóm érkezéséig. Kihasználva az alkalmat, új telefont indultunk venni, a csúfos módon elveszett másik helyett. Egy csodaszép Blackberry-re esett a választásom. Az első pillanatban amikor a kezembe vettem megfogadtam, hogy őt sohasem fogom elveszíteni. Ahogy beüzemeltem az új sim kártyámat,kapva kaptam az alkalmon, és írtam egy sms-t Zayn-nek.
Szia Zayn! Ez az új telefonszámom az elveszett régi helyett. Neharagudj , hogy nem reagáltam vissza neked, de nagyon mozgalmas napjaim voltak. Sajnos ma este nem érek rá, de remélem hamarosan látlak. xx Dária
Aztán hazamentünk mindannyian, én, hogy átöltözzek, a lányok pedig úgy döntöttek, egy otthon ülős filmnézést csapnak jó sok pattogatott kukoricával. Már épp elindultam volna Áronhoz, amikor telefonált Harry, Louis és Niall, hogy nem lenne e kedvünk velük este beülni valahova. Én szóltam, hogy nekem már van programom, Maddie pedig húzta picit a száját, hogy Louis-sal kell találkoznia, mert még mindig neheztelt rá egy picit a fotó miatt. De végül Abbie rábeszélte, úgyhogy az ő nyugis otthoni punnyadásuk is ugrott. Elbúcsúztam tőlük, jó szórakozást kívánva az estéjükhöz, ők pedig a lelkemre kötötték, hogy feltétlen adjam át Áronnak, hogy puszilják.
Lazac színű toppot viseltem, színbe hozzá passzoló fényes balarina cipővel, aminek egy hatalmas virág volt az orránál és egy magasderekú türkizsortot. Egy középkategóriás de nagyon stílusos étterembe foglaltam asztalt és alig vártam, hogy végre megérkezzen az öcsém.
-Szia Dária! Látom a te öltözködési stílusod sem lett visszafogottabb!-jelent meg végül. Nevetve nézett végig a színes ruháimon, majd megölelgettük egymást.
-Hogy utazott a kis zenész?-kérdeztem vissza, figyelmen kívül hagyva, hogy szokása szerint megint csipkelődött a cuccaimon.- Ma holnap belőled is világsztár lesz!
Aztán leültünk az asztalunkhoz, Áron steaket rendelt én pedig spenótos gnocchit. Már vagy egy órája voltunk együtt, ő elmesélte mi történt otthon, mióta elmentem, hogyan szakított nemrég a barátnőjével, és hogy mennyire izgul az első nagy fellépése miatt. Figyelmesen hallgattam minden szavát, és már éppen bele fogtam volna, hogy kitárgyaljam neki, micsoda bonyodalmakba is keveredtünk mi az angol fővárosba, amikor hirtelen megpillantottam a szemem sarkából egy ismerős alakot az étteremben bejáratában.
Zayn állt ott az anyukájával. Tekintete egyenesen ránk szegeződött, meglepettség, düh és utálat tükröződött a szemeiben. Ezt nem hiszem el.-olvastam le a szájáról a szavakat, majd láttam, ahogy az anyukája fülébe súg valamit és kimennek az étteremből. Jó erősen becsapta maga mögött az ajtó. Azonnal tudtam, hogy valamit nagyon félreértett.
-Basszus!-kiáltottam, és lecsaptam a villámat az asztalra.
-Na hát ez meg mi volt?-kérdezte értetlenül Áron.
-Zayn Malik éppen most hitte rád azt drága testvérem, hogy a pasim vagy, vagy legalábbis veled randizom. Azonnal fel kell hívnom, hogy megmagyarázzam neki.-és már tárcsáztam is a számát. Sokáig kicsöngött, valószínűleg azon gondolkodott felvegye-e nekem a telefont, de végül mégis beleszólt a kagylóba.
-Gratulálok Dária!
-Zayn várj, hallgass meg! Ő a testvérem, Áron. Most érkezett Londonba, mert...-de nem engedte, hogy befejezzem.
-A testvéred? Most komolyan? Ennél jobb hazugságot is kitalálhattál volna. Nem vagyok teljesen hülye. Vagyis de, hülye vagyok, hogy elhittem akár egy percig is, hogy köztünk lehet valami. De egy pillanatig se hidd, hogy nem találok nálad ezer jobb csajt...-nem bírtam tovább hallgatni, és a mondata felénél megnyomtam a piros gombot.
Szavai mint a kések fúródtak a szívembe, és nem érdekelt már, hogy ki látja, zokogni kezdett az étterem közepén.
***
Maddie:
Nem sokkal később, hogy Ria elment találkozni Áronnal, megérkeztek Harry-ék. Egy percig tartott amire sikerült befejeznünk Abbie-vel a röhögést, mert mindhárman elég érdekesen néztek ki. Louis fekete középen elválasztott lenyalt hajú parókát viselt nagy szemüveggel, és egy undorító szürke inggel, Niall-en vörös göndör paróka volt, hasa pedig ki volt tömve, Harry pedig egészen orráig húzta a kapucniját, és egy hatalmas szemüveggel takarta el a fél arcát.
-Hölgyeim mostantól kezdve nagyon vigyázunk az inkognitónkra az újabb szaftos pletykák elkerülése érdekében. Egy rövid fekete parókát tudunk felajánlani Abbie-nek, és egy hosszú szőkét neked, Maddie.-tudálékoskodott Louis.
-Mi lenne, ha egyszerűen nálunk maradnánk és rendelnénk pizzát? -próbálkozott Abbie. Harry egy csókkal értékelte a felvetését, de senki más nem vette figyelembe az ötletet.
-Abban nincs semmi kihívás!-dünnyögte a vörös Niall, és odadobta mindkettőnknek a parókáinkat. Így indultunk el tehát kajálni, és önkéntelenül mosolyognom kellett, ahányszor csak a srácokra néztem. Az zavart csak, hogy Liam nem jött, pedig titokban reménykedtem, hogy meggondolja magát, és csatlakozik..
-Maddie, beszélhetnénk egy percre kettesben?-fordult hozzám Louis, én pedig bólintottam. -Figyelj, én nagyon sajnálom ami történt. Élőben szerettem volna bocsánatot kérni. Hidd el engem is nagyon bánt ez az egész, és tudom, hogy hibás vagyok, és nem kellett volna lefotóznom titeket, főleg nem más telefonjával, csak hát részeg voltam én is, és meg akartam örökíteni a szép pillanatot...Liam meg fog enyhülni hidd el, én pedig beszélni fogok a fejével, és megpróbálok segíteni rajtad.-simogatta meg a vállamat, én pedig hogyan is tarthatnám a haragot egy idióta fekete parókás, nagypapi szemüveges Louis-sal, aki mellesleg kiskutya szemekkel néz rám, és a vállamat simogatja?
Hamburgerezni ültünk be, de Harry és Abbie hamar leléptek, mert Harry állítólag mutatni akart valamit Abigélnek. Niall-al és Louis-sal, maradtunk, és nagyon örültem, hogy ha az én szerelmi életem már egy hatalmas szívás, legalább Abbie-nak ilyen jól alakul a kapcsolata. Niall már a negyedik hamburgerért tolta be, én pedig nem tudtam abbahagyni a nevetést Louis bugyuta viccein, amikor hirtelen megszólalt a telefonja, Liam kereste. Mivel mellette ültem az egész beszélgetést hallottam.
-Hello Liam! Mi van veled, hogy érzed magadat?
-Jól vagyok, gondoltam átugrok hozzátok, kezdem megunni a magányt, de nincs nálatok senki. Merre jársz?
-Elugrottunk egyet kajálni Maddie-ékkel. Hamburgerezünk épp.
-Ti Maddie-vel vagytok??-hallottam ki a féltékenységet a hangjából. -Pár napra felszívódok, és ez lesz a vége...Na majd akkor holnap találkozunk. Hello! -és ezzel kinyomta. Akaratlanul is érezni kezdtem a pillangókat a gyomromba, hogy Liam-et mégis foglalkoztatom valamennyire, és láthatóan zavarja a tény, hogy a barátaival lógok. De végig sem tudtam gondolni rendesen a telefonbeszélgetést, mert hirtelen egy nagyon feldúlt Zayn viharzott be, és levágta magát Niall mellé.
-Te meg hogyan találtál meg minket? Azthittem jó az álcánk! -mondta tetetett szomorúsággal Niall.
-Harry-t hívtam, és ő mondta, hogy itt talállak titeket.-válaszolta, de annyira el volt foglalva a saját gondjával, hogy egy csöppet sem zavartatta magát, hogy úgy vagyunk öltözve mindannyian mint a sült bolondok.
-Na nyögd ki mi a bajod!- veregette hátba Niall.
-Dária már napom óta hanyagol, én egészen ma estig elhittem neki, hogy csak a sok dolga miatt. De ma rajtakaptam egy sráccal, és képes volt azt hazudnia, hogy az öccse. Annyira le forrázva éreztem magamat, mint már nagyon régen...
-Mit mondtál neki?-kérdezte Louis.
- Azt, hogy egy percig se gondolja, hogy nem találok nála ezer jobb csajt.
-Úristen te nagyon hülye vagy!-kiabáltam rá.- Mégis mi alapon feltételezed te a legjobbarátnőmről, hogy egy hazug ribanc? Közlöm veled, hogy a srác tényleg a testvére volt, és semmi okod nem volt, így megbántani.
Eszméletlen dühös lettem, és tudtam, hogy azonnal meg kell keresnem Riát, aki valószínűleg most éppen összetört szívvel zokog valahol. Gyorsan elköszöntem Niall-től, és Louis-tól, és már futottam is ki. Fél füllel még hallottam, ahogy Niall-el odaszól Zayn-nek.
-Haver, hát ezt jól megcsináltad!
***
Abbie:
Harry nagyon titokzatos volt, ahogy kirángatott a többiek közül, azzal az ürüggyel, hogy mutatni akar nekem valamit, de tudtam, hogy a fő célja az volt, hogy végre kettesben maradjunk. Nem láttam, azóta a bizonyos este után, és bevallom féltem egy kicsit, hogy csak egy röpke felindulás volt számára ez az egész. De most megnyugodtam, amikor mindenki előtt úgy kezelt, mintha a barátnője lennék, nyilvánosan megcsókolt, megfogtam a kezemet és ezek az apró gesztusok nekem az egész világot jelentették.
Vagy tíz percet kocsikáztunk, közben Zayn kereste őt telefonon, de gyorsan lerázta őt annyival, hogy elmondta neki, hol találja a többieket. Egy sötét kietlen helyen parkoltunk le, ő pedig bekötötte a szememet. Valamit matatott még a csomagtartóban, majd óvatosan belém karolt és elkezdett kísérni valamerre, amiről sejtésem sem volt, hogy merre van, vagy micsoda. Amikor végre levette a szememről a kendőt, ami valljuk be elég ódivatú, de mégis nagyon romantikus gesztus volt, a Temze partján találtam magamat. Eldugott kis kuckó volt, látszott rajta, hogy nagyon ritkán tévednek ide emberek, de innen, ebből a kicsi kis búvóhelyből tökéletes kilátás nyílt az egész folyóra, és Londonra, minket viszont nem láthatott senki.. A város fényei ezernyi szikrát szórva táncoltak a fekete vizen, mint megannyi kis szentjánosbogár. Csodálatos látvány volt.
-Ez a kedvenc helyem egész Londonba.-szólalt meg végül lassan.-Senki sem tud erről a rejtekhelyről. ha szomorú vagyok, ha ihletre van szükségem, vagy csak egyszerűen egyedül akarok lenni, egy kicsit elszakadni a világtól, mindig ide jövök. Meg akartam ezt veled osztani.
-Gyönyörű!-suttogtam, miközben finoman megcsókoltam. Ekkor vettem csak észre, hogy egy gitárt tart a kezében. Leült egy kőre és játszani kezdett. Már az első akkordból felismertem, hogy mit is énekel nekem.
But if I kiss you will your mouth read this truth,Darling how I miss you, strawberries taste how lips do,And its not complete yet, mustn't get our feet wet,Cause that leads to regret, diving in too soon,And I'll owe it all to you, oh, my little bird.My little bird, whoa oh oh oh whoaa,My little bird,My little bird,You're my little bird...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése